Váltás az akadálymentes változatra Jászalsószentgyörgy |  Templom

Jászalsószentgyörgy község hivatalos honlapja
2017.04.25
Márk

Templom

A temp­lom leg­na­gyobb Úrnak, Isten­nek lévén a háza, messze kima­gas­lik az embe­rek lakó­há­zai közül, mutat­ván a nép­nek nem­csak földi tar­tóz­ko­dása ide­ig­le­nes helyét, de tor­nyá­val az eget, mint az ember ren­del­te­té­sé­nek örö­kös laká­sát. E jelentő­ség­tel­jes épü­let, mely mint gyé­mánt a gyűrű­ben, úgy tün­dök­lik a város­ban és köz­ség­ben, meg­ér­demli: hogy tör­té­ne­té­vel, múlt­já­val még a leg­ki­sebb köz­ség­ben is foglalkozzunk.

Néz­zük tehát Jászal­só­szent­györgy szent­egy­háza miként keletkezett.

(Lip­pay Lajos)

Jászalsószentgyörgy temploma

Amint azt a köz­ség első tele­pü­lé­sé­nek helyén ahol 300 évig lak­tak az ősök –fel­lelt fara­gott kövek is bizo­nyít­ják, már az úgy­ne­ve­zett Tel­ken is kel­lett len­nie egy temp­lo­nak. 1389-ből van írá­sos emlék állít­ják egyes kuta­tók, mely sze­rint: egy jász szál­lás ismét Szent­györgy nevet visel. Ez nem a köz­ség kelet­ke­zé­sé­nek ide­jét jelenti, hanem azt, hogy a tele­pü­lés akkor épí­tett temp­lo­mot Szent György tisz­te­le­tére és erre a névre keresz­tel­ték a tele­pü­lést is. 1686-ban a török meg­szál­lás meg­szű­nése után a ható­ság, s így igaz­ság­tévő nem lévén bel­har­cok dúl­tak a tele­pü­lé­sek között a föl­dek bir­tok­lá­sá­ért. Nem volt kivé­tel ez alól Szent­györgy sem. Állandó harc­ban állt Ladánnyal. A har­cok odáig fajul­tak, hogy a ladá­nyiak fel­éget­ték a szent­györ­gyiek Telek nevű szál­lás­he­lyét, a lako­so­kat pedig elker­get­ték. A dúlás követ­kez­té­ben a temp­lom is elpusztult.

Az új szál­lás­hely a mai temp­lom­tól keletre 1 km-re helyez­ke­dett el. Ez volt az úgy­ne­ve­zett Putrik-part. Itt a régi temp­lom köve­i­nek fel­hasz­ná­lá­sá­val épí­tet­tek egy nagyobb nád­tetős épü­le­tet, melyet temp­lom­nak hasz­nál­tak. 1701-ben a köz­ség lakói elha­tá­roz­ták, hogy új és nagyobb temp­lo­mot épí­te­nek a régi nád­tetős helyett. 1702-ben elkez­dik hor­dani az új temp­lom épí­té­sé­hez szük­sé­ges építőa­nya­go­kat a hely­színre. Az első misét 1703. június 3-án Szent­há­rom­ság vasár­nap­ján Tele­kesy Ist­ván egri püs­pök enge­dé­lyé­vel tar­tot­ták meg az új temp­lom­ban, annak elle­nére, hogy ekkor a temp­lom még nem volt készen. 1703. kará­cso­nyán a nádas temp­lo­mocs­ká­ból áthord­ták a temp­lomi fel­sze­re­lé­se­ket az új temp­lomba, s a kará­cso­nyi nagy szent­mi­sét már ott tar­totta Gyet­vay Mihály akkori plé­bá­nos. 1704. decem­ber 12-én adott enge­délyt Tele­kesy püs­pök, hogy az új temetőt mely régi szo­kás sze­rint a temp­lom körül terült el megáldhassák.

1706. szep­tem­ber 1-én Rabu­tin oszt­rák gene­rá­lis csa­pa­tai fel­éget­ték a falut. Ekkor ismét elpusz­tult a köz­ség temp­loma; a lakos­ság Gyet­vay Mihály plé­bá­nos­sal aki meg­me­ne­kí­tette az anya­köny­vet elme­ne­kült, egé­szen Tokaj kör­nyé­kére a Rákó­czi birtokokig.

1706. szep­tem­ber 1-től 1709. július 6-ig az elköny­ve­lendő ada­to­kat a ladá­nyi anya­könyvbe vezet­ték. A temp­lom fel­újí­tása 1710-től 1714-ig tar­tott, fel­sze­re­lése azon­ban hosszú évti­ze­de­kig elnyúlt.

1786-ban a köz­ség lakói elha­tá­roz­zák, hogy az 1703-ban épí­tett kis temp­lom helyett egy nagyobb és a kor igé­nye­i­nek meg­fe­lelőbb temp­lo­mot épí­te­nek. Az új temp­lo­mot a régi helyén ter­vez­ték fel­épí­teni, ezért a régi temp­lom tor­nyá­nak bon­tá­sá­hoz már 1787-ben az új temp­lom épí­tési enge­dé­lye­zé­sé­nek évé­ben hoz­zá­kez­de­nek. Az enge­dé­lye­zés­hez szük­sé­ges terv­raj­zo­kat Rábl Károly gyön­gyösi építő­mes­ter készí­tette el, s a kivi­te­le­zési mun­kákra is meg­köti a szerző­dést a tanáccsal. 1790-ben meg­köt­te­tik az alku a mes­ter­em­be­rek­kel, s a beszál­lí­tók­kal. Az alku meg­kö­tése után nagy iram­ban kezdő­dik meg a munka. 1791-ben már áll­nak az új temp­lom falai mely­hez a fara­gott köve­ket Deméndről, a meszet Szőllősről szál­lí­tot­ták, s még ebben az évben elké­szül a tető is. A temp­lom 1791-ben Nagy Gábor jász­a­páti plé­bá­nos által meg is álda­tott a Szent­há­rom­ság tisz­te­le­tére. 1792-ben a hát­ra­lévő mun­kák jelentős része is befe­jező­dött, s 1793-ban a torony is elké­szült. Ez az évszám van fel­tün­tetve a torony nyu­gati hom­lok­za­tán, mint a befe­je­zés dátuma.

A Temp­lom mére­tei, adatai:

Jászalsószentgyörgy temploma a Jászság legszebb templomaként ismert

Jászal­só­szent­györgy Temp­loma a Jász­ság leg­szebb temp­lo­ma­ként ismert

A temp­lom barokk stí­lus­ban épült, köz­sé­günk egyet­len jelentős műem­léke. Hossza 46 méter, magas­sága 46 méter, szé­les­sége 13 méter. A temp­lom­belső érde­kes­sége a kör­be­futó kar­zat, mellyel a férő­hely­gon­do­kat pró­bál­ták meg­ol­dani. A belső beren­de­zés egy része köz­költ­sé­gen készült, más­részt az ájta­tos hívek jóvol­tá­ból bővült az évek során. A nagyol­tár és kép­ke­rete közötti fala­kat fekete és szürke már­vány­ból rakta ki Pér­csi János gyön­gyösi mester.

A taber­ná­ku­lu­mot és a mel­lette levő két szár­nyas angyalt, továbbá jobb­ról Szent Ist­ván, bal­ról Szent László szob­rát Kurinszki Simon gyön­gyösi kép­fa­ragó készí­tette. A szen­tély fes­té­sét Szent György vitéz alak­já­val, vala­mint az orgona fes­té­sét és ara­nyo­zá­sát Faren­zon Ferenc egri festő végezte. A szó­szé­ket Mózer egri kép­fa­ragó készí­tette az egri mino­rita temp­lom szó­szé­ké­nek min­tá­jára. A temp­lom 42 padja kemény tölgy­fá­ból készült, melyet a tár­ká­nyi erdő­ben vág­tak és szá­rí­tot­tak. Ober­frank egri asz­ta­los állí­totta be őket. Az első nagy oltár­ké­pet, mely Szűz Mária meg­ko­ro­ná­zá­sát ábrá­zolta a Szent­há­rom­ság által, Loch­bil­ler Ferenc pesti festő fes­tette. Ő fes­tette a temp­lom középső hajó­já­ban lévő első oltár­ké­pet is. Az egyik Krisz­tust a kereszt­fán ábrá­zolja a keresz­tet átka­roló Mag­dol­ná­val, a másik pedig Mária eljegy­zé­sét. A másik két mel­lék­ol­tár a temp­lom első hajó­já­ban már később készült, magát az oltárt Kovács Már­ton helyi lakos készí­tette fából.

Az egyik a nagy kole­ra­jár­vány meg­szű­né­se­kor, 1831-ben lett fel­ál­lítva a köz­ség által, a másik 1844-ben a Mária Olvasó Tár­su­lat által. Mind­kettőre Sajósy Ala­jos fes­tette az oltár­ké­pet. Az egyik Szol­da­tics ere­de­tije után a Magyar szen­te­ket ábrá­zolja. A másik a fáj­dal­mas oltár, mely a keresztről levett Krisz­tust ábrá­zolja Mária kar­ján. A har­ma­dik mel­lék­ol­tár a Szent Kereszt oltár, mely Krisz­tust a keresz­ten ábrá­zolja, míg a negye­dik oltár­ké­pen Szent Anna lát­ható, amint Máriát tanítja Szent Joa­chim társaságában.

A nagy főol­tár máso­dik és mos­tani képe is a Szent­há­rom­sá­got ábrá­zolja. Ezt Van Dick nyo­mán szin­tén Sajósy Ala­jos aka­dé­miai fes­tész tanár fes­tette, s ma is a temp­lom ékes­sége; négy méter­nél jóval maga­sabb, két méter­nél szé­le­sebb, egyike a műfes­tész leg­re­me­kebb alkotásainak.

Isme­ret­len festő két remek műal­ko­tá­sá­ról kell még emlí­tést ten­nünk, amely ová­lis alakú és a két gyón­ta­tó­szék felett van. az egyik a tékozló fiút, a másik Bűn­bánó Mag­dol­nát ábrázolja.

A 12 vál­to­zatú orgo­nát 1814-ben tol­dat­ták meg Kum­mel Emá­nuel orgo­namű­vésszel. A keresz­telő­kút szin­tén művé­szi alko­tás, tete­jén Krisz­tus­nak Keresz­telő Szent János által a Jor­dán vizé­ben tör­tént meg­ke­resz­te­lé­sét tün­teti fel, gyö­nyörűen ara­nyo­zott faragványban.

A temp­lom bel­se­jét kilenc nagy ablak vilá­gítja meg, ame­lye­ket Ráth Miksa díszí­tett szí­nes, fes­tett mozaik üve­gek­kel. az egyik abla­kon a szí­nes üve­gek a Szent­há­rom­sá­got ábrá­zol­ják, mint az egy­ház védel­mező­jét. a másik ablakra Szent György vitézt fes­tette, ki lóhá­ton a köz­ség koro­nás címe­ré­vel. leg­fe­lül a jászok kürt­jé­vel éke­sítve, a jászok szí­neit vissza­tük­röző remek színpompában.

Külön­le­ges ékes­sége a temp­lom­nak a kupo­lá­ira fes­tett képcsoport-sorozatok, ame­lyek tem­pera fres­kó­fes­té­szet­tel készül­tek. A temp­lom égszín­kék, arany­csil­la­gos mennye­ze­tén az első alak a kirá­lyi lan­tos a hár­fá­val az orgona fölött, mint krisz­tus kirá­lyi véréből való szár­ma­zá­sá­nak és az egy­házi ének köl­té­sze­té­nek apoteózisa.

A máso­dik kupo­lá­ban lát­ható Krisz­tus szü­le­tése, a Jákob csil­laga által meg­vi­lá­gí­tott bet­le­hemi jászol­ban, a szent tör­té­net alak­ja­i­val, a vidék tör­té­neti hűségű táj­képi szín­vá­zá­val, s a három nap­ke­leti bölcs imá­dá­sá­nak fel­tün­te­té­sé­vel. A har­ma­dik képcsoport-sorozat a temp­lom fő és leg­na­gyobb kupo­lá­ját tölti ki, Krisz­tus az Olaj­fák hegyén imád­ko­zik, a keresz­tet és kely­het tartó lég­szerű angyal előtte, mel­lette pedig az alvó apostolok.

Majd követ­ke­zik a pécsi bazi­li­ká­ban is lát­ható Krisz­tus meg­os­to­ro­zása, azután Krisz­tus a keresz­ten, a Kaulbach-féle iskola nyo­mán. Aztán Krisz­tus teme­tése a szik­lába vájt sírba, ter­mé­szethűen festve a nap elho­má­lyo­so­dása, végül a cso­port­so­ro­za­tok köze­pén Mun­kácsy világ­hírű Krisz­tus Pilá­tus előtt című fest­mé­nye nyo­mán készült alkotás.

A szen­tély előtti kupo­lá­ban az utolsó vacsora van meg­festve Leon­ardo nyo­mán, ter­mé­sze­tes nagy­ság­ban. A szen­tély mennye­ze­tét Krisz­tus menny­be­me­ne­tele fog­lalja el a tanít­vá­nyok alak­ja­i­val és a négy evan­gé­lista külön fes­tett és négy szög­letbe helye­zett mell­ké­pé­vel. A tem­pera fres­kók meg­festője Mihá­lyi Antal buda­pesti festőmű­vész volt.

Jászalsószentgyörgy templom - kereszt

A temp­lom fek­vé­séről annyit kell még elmon­dani, hogy a köz­ség középső táján épült, szen­té­lyé­vel keletre, hom­lok­za­tá­val nyu­gatra néz. A régi ira­tok jel­zése sze­rint ez a fek­vés azt jelzi, hogy a kelet föld­jé­ben gyö­ke­ret vert kis mus­tár­mag hatal­mas ágait leg­ki­vált nyu­gat felé haj­totta, mely fának eny­het adó árnyé­ká­ban pihen­nek meg a hívők milliói.

A temp­lom harang­ja­i­nak külön tör­té­nete van. Az évszá­za­dok folya­mán több harangja is volt a temp­lom­nak. 1716-ban Budá­ról vet­tek egy haran­got, (ez a középső harang) Erdődy Gábor püs­pök áldotta meg Jász­be­rény­ben, Szent Donát nevet kapott. Ez a harang 1892-ben meg­re­pedt, újra öntötte Wal­ser Ferenc buda­pesti harang­öntő, a helyi plé­bá­nos áldotta meg, a Szent György és Szent Fló­rián nevet kapta.

1739-ben vet­tek egy nagy­ha­ran­got, súlya 7 q és 31 font. 1741-ben áldotta meg Eger­ben Bar­kó­czy püs­pök, Szent György, Szent Sebes­tyén és Szent Rochus nevet kapott. Később ezt a haran­got átön­töt­ték. Vásá­rol­tak ebben az idő­ben egy lélek­vált­ság haran­got is, 51 font súly­ban. A lélek­vált­ság harang meg­ma­radt, de a másik haran­got az I. világ­há­ború ide­jén hábo­rús célokra felhasználták.

1929-ben a régi haran­gok helyett új haran­go­kat szen­telt fel Varga Sán­dor plé­bá­nos. a nagy­ha­ran­got a köz­ség vette Szent­há­rom­ság Egy­is­ten dicső­sé­gére, Szent György vitéz tisz­te­le­tére Szle­zák László harang­öntő készí­tette. A harang másik olda­lára Szűz Mária szo­bor van öntve, ezzel a fel­irat­tal: Szeplő nél­kül fogan­ta­tott Szűz Mária könyö­rögj érettünk.

A máso­dik haran­got Bathó László és neje Sípos Mária öntette a világ­há­ború bor­zal­ma­i­tól való meg­sza­ba­du­lás emlé­kére és Szent László király tisz­te­le­tére. Egyik olda­lára Szent László király szobra van öntve, és szin­tén Szle­zák László mun­ká­ját dicséri.

Egy har­ma­dik haran­got 248 kg súly­ban özv. Kecs­kés Ist­vánné aján­dé­ka­ként, hősi halott fia Kecs­kés Ist­ván emlé­kére öntött Szle­zák László. A harang olda­lán Szent Ist­ván vér­tanú szobra látható.

Egy haran­got pedig, amit kis­ha­rang­nak nevez­nek, köz­ada­ko­zás­ból Szent György vitéz alak­já­val 1923-ban öntöt­tek, 143 kg súlyban–

A lélek­vált­ság harangja erek­lye. Erről azt jegyez­ték fel, hogy még a telki tele­pü­lés kis temp­lo­má­ban volt. Nap­ja­ink­ban tehát ez a leg­ré­gibb harang a községben.

A nagy­ha­ran­got a máso­dik világ­há­ború ide­jén hábo­rús célokra hasz­nál­ták fel. A torony­ban dara­bokra szed­ték és onnan leen­gedve szál­lí­tot­ták el 1943-ban–

A köz­ség kiala­ku­lása után min­dig fel­épí­tet­ték az ősök a paró­kiát, lehető­leg a temp­lom szomszédságában.

Nincs adat arra, hogy hány paró­kia épült. A jelen­legi plé­bá­nia épü­le­té­nek elődje a köz­ség­háza épí­té­sé­nek ideje alatt épült. A köz­ség pap­jai, káp­lán­jai ebben az épü­let­ben lak­tak, itt tárol­ták 1701-től a plé­bá­nia iratanyagát.

Volt egy­ház­köz­ség, az egri egy­ház­me­gye fenn­ha­tó­sága alatt állt. Fenn­tar­tója mint kegy­ura­ság a poli­ti­kai köz­ség volt. Vagyoni álla­pota, sze­mély­ze­té­nek java­dal­maz­ta­tása az idők folya­mán több vál­to­zá­son ment át, ami rög­zítve volt a cano­nica visitatio-ban, azaz a püs­pöki láto­ga­tá­sok alkal­má­val készí­tett jegyzőkönyvekben.