Április 24-én volt Szent György napja, akit a földművelők és a katonák védőszentjeként tartanak számon. De több ország és város védőszentje is, valamint a 14 védőszent egyike.
Szent György – aki a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt – a legenda szerint legyőzte a libiai Silena város közelében található tóban élő sárkányt, akinek naponta emberek estek áldozatul. Györgyöt azonban keresztény hite miatt börtönbe vetették, üldözték, majd lefejezték. Vértanúhalált halt, ő lett a cserkészek, szíjászok, vándorlegények, katonák, fegyverkovácsok és a földművelők védőszentje.
Április Szent György hava, huszonnegyedikéhez pedig számos népszokás fűződik: ezt a napot sárkányölő Szent György ünnepének is nevezik. Hivatalosan ettől a naptól számítják a tavasz igazi kezdetét. Az állattartási szokásokra vonatkozóan ezen a napon hajtják ki az állatokat a legelőre, de az sem mindegy, milyen vesszővel, ággal (leginkább rózsafa- és nyírfaággal) teszik ezt. A rontást pedig füstöléssel igyekeztek távol tartani, kifüstölték az istállókat, azok ajtajára pedig zöld ágat helyeztek.
Egy másik népszokás a Szenet György-napi kikiabálás vagy kilövés. Ezen a napon ugyanis férfiak kikiabálták az asszonyok hibáit. Gonosz-járó napként is emlegetik, mivel a boszorkányok ezen a napon számos rontást hajtottak végre. Anno ezen a napon vetették el az uborkát, babot és kukoricát. Abban az esetben, ha ezen a napon megszólalnak a békák, ez a tavasz érkezését és korai nyarat jelez. Ha ezen a napon mennydörögés is hallható, bő termésre számíthatunk.