Ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, fokozatosan megszűnik az árverezési moratórium, létrejön a nemzeti eszközkezelő, feltételekkel, de visszaáll a devizaalapú lakáshitelezés és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást – jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a bankszövetség elnöke.
Nyolc pontról tárgyalt a kormány a bankokkal a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésekről, ezek közül a feleknek ötben sikerült megállapodniuk. Tárgyaltak a bankadó 2013-2014 utáni mértékéről, az „elsétálási jogról” és a hitelezés ösztönzéséről is a bankokkal, de ezekben nem jött létre megegyezés.
A lakáshitelesek esetében 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát. Ez azonban önkéntes lesz – ahogyan ahhoz a bankszövetség ragaszkodott -, azaz a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni azzal a lehetőséggel, hogy rögzített árfolyamon kezdi el törleszteni a hitelét. Aki igénybe veszi az árfolyamgátat, az a program megkezdését követően 2014. december 31-ig kiszámíthatóan, 180 forintos svájcifrank-árfolyamon tudja fizetni a részleteit. Árfolyamgátat állapítanak meg az euró- és a jenhitelek esetében is, ám ezek súlya az össz-hitelmennyiségen belül jóval kisebb.
A második pont, hogy megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azonban a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac ismét beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok. Először csak nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig írásos ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat. Százalékban fogják meghatározni a pénzintézetek, hogy mennyi lesz az így elárverezendő lakások száma, és lesz egy földrajzi kvóta is megyénként, és talán külön Budapest esetében is – mondta el Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez egy átmeneti időszakot jelent, és elég időt ad arra, hogy a családok számára tartós megoldás születhessen akkor is, ha komolyabb jövedelemkieséstől szenvednek.
Zöldmezős állami házépítési program indul
Létrejön a nemzeti eszközkezelő is, amely két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban az ingatlanban folytathatja az életét. E javaslat részeként szoros együttműködést alakítanak ki az önkormányzatokkal, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be tudják vonni a nehéz helyzetbe került családok védelmében.
Csak a jól keresők vehetnek fel devizahitelt
A negyedik pont, hogy visszaállítják az euróalapú lakáshitelezést. A kormányfő rámutatott: az EU szabályai szerint a lehetőséget nem zárhatják el az emberek elől, ugyanis nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre. Újra lehet majd euróban felvenni jelzáloghitelt, de csak azoknak, akik euróban kapják a fizetésüket és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét. Még pontosabban: devizában lehet lakáshitelt felvenni, ha a jövedelem abban a devizanemben van, amiben egyébként a lakáshitelt fel kívánják venni, és a hitelfelvevők a minimálbér legalább 15-szörösét keresik, így elegendő bevételük van ahhoz, hogy elkerüljék azt a kiszolgáltatott helyzetet, amelybe több tízezer honfitársunk került – fogalmazott Orbán Viktor.
Kamattámogatást kap, aki kisebb lakásba költözik
A megállapodás utolsó pontja szerint bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást, vagyis támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is – tette hozzá Orbán Viktor.
Az akcióterv az Országgyűlés elé kerül majd, törvény fog születni róla. A parlamenti előtti vitát pedig akkor fogják lezárni, ha a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkeztek a válaszok, és azokat fel tudták dolgozni – közölte a miniszterelnök.
Korrekt megállapodást kötött a kormány és a bankszövetség, amely sok százezer ember helyzetét javíthatja – mondta Patai Mihály, aki szerint a legfontosabb az árverezési moratórium feloldása, mert ennek jó hatása lesz az ingatlanpiacra, növeli az ingatlantulajdonosok biztonságát. Emellett az árfolyamgát bevezetését és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozását emelte ki. Patai üdvözölte, hogy a konzultációk folytatódnak a kormány és a bankok között.
Először a nagyobb lakásokat árverezik el
A kilakoltatási kvótát fokozatosan oldják fel: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát. Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át az eszközkezelő a lakásokat.
A svájci frank alapú hitelek esetében a 180 forintos árfolyamgát 17-18 százalékkal kisebb a napi árfolyamnál – ismertette Patai. A törlesztő részletben jelentkező különbséget forint hitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, amelyet még az unióval is egyeztetni kell, díja várhatóan 1,5 százalék lesz.
„A probléma nagy részét, körülbelül 80 százalékát megtartjuk, 20 százalékát pedig későbbi időpontra toljuk el, amikor reményeink szerint mind az ország, mind az állampolgárok jobb helyzetben lesznek” – mondta a bankszövetség elnöke. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ehhez hozzátette: 2015 után sem szabadulhatnak el a törlesztő részletek, legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek, amit a futamidő hosszabbításával érnek el. Mindenki vállal valamit: az adós azt, hogy visszafizeti a hitelt, az állam garanciával járul hozzá, a bankok pedig létrehozzák a gyűjtőszámlát.
Forrás: magyarorszag.hu