Polgármesteri köszöntő a II. Családi Napon a megújult Vadasparkban
„Jó napot kívánok!
A Vadas erdőt 1850 után telepítették a község déli részére 17 holdnyi területre, zömében tölgyfákkal a régi Zagyva folyó jobb partjára. Területét megcsonkította a Zagyva gátrendszerének megépítése mikor is az erdő a Zagyva holt ága és a Zagyva új ága közé került az 1940-es évek elején. Az 1963-as árvíz után 1964-ben ismét gátak építésére került sor, mikor is az ifjúsági KISZ építőtábor középiskolás tanulói alakították ki lényegében a Vadasnak és környezetének a mai képét. A Vadas melletti utcák lakóházak védelme volt az elsődleges. A Vadast az árvizes években még mostanában is elönti a Zagyva vize, de a gát építése közvetlen a folyó mellé az erdő jelentős megcsonkításával járna, ami így nagyobb kárt okozna, mint a folyó kiöntése. Az erdő régen sokkal vadregényesebb volt. Télen számos apróbb vad húzódott be a fák közé (őz, nyúl, fácán). Innen eredeztethető a névadás is (Vadas).
A Zagyva közelsége a holt ág, amíg létezett különösen vadregényesség tette ezt a területet. Az erdő természetes szépsége sok kirándulót csalt ki a községből, de még a szomszédos településekről is sokan átjöttek.
1930 előtt kátránypapírral fedett kis bódé volt a közepén kis tisztáson, ahol cigányzenekarok szórakoztatták a táncolni, mulatni vágyó fiatalokat. Az 1940-es években két kisebb vendéglátó helyiség is működött az erdőben.
A háború után egy külföldi vevő meg is akarta venni az erdőt, ahol szórakoztató és üdülőcentrumot akart létesíteni, de a község nem adta el az erdőt. Az üzletet az akkori politikai változások egyébként is semmissé tették volna.
Az 1950-60-70-80-as évtizedekben a Vadas a nyári hónapokban a községi társadalmi, politikai rendezvényeinek, adott otthont. Nyilván az idősebb korosztály nagy nosztalgiával gondol vissza a május 1-jei és az augusztus 20-ai rendezvényekre, ahol a politikai szempont másodlagos volt, a szórakoztatás, a társas kapcsolatok számítottak igazán. A sportrendezvények mindig vonzották a sportolni vágyókat, a sportkedvelő közönséget. A sportpálya 1948-ban épült meg és azóta a labdarúgásé a főszerep a Vadas erdőben. A sportöltöző 1967-ben épült hozzá. Mindkettőt az évtizedek alatt sokszor kellett felújítani, csinosítani amit a lelkes sportrajongók társadalmi munkában végeztek el. A KISZ 1974-ben játszóteret és árusoknak való területet alakított ki a Vadaskerti Csárda mellett. Ez utóbbi vendéglátóegység a helyi ÁFÉSZ tulajdonában volt rendszerváltozásig. Utána többször is vállalkozásban, hol működött, hol nem. Ezért is engedte eladni 1992-ben az Önkormányzat. Ma már tudható, hogy ez hiába volt, ugyanis a létesítmény végképp működésképtelenné vált.
Polgármesterré választásom után elhatároztam, hogy ha már elődeink helyi védettségűvé nevezték ki a Vadast ez ne csak papíron legyen az hanem tegyük fizikailag is méltóbbá ezt helyet.
Javaslatomra a képviselő-testület a magánkézben lévő a park centrumába ágyazódó területet rajta a csárda épületével 2007-ben visszavásárolta, így a terület már tulajdonjogilag is egységessé válhatott. Viszonylag hosszú tervezés és hasznosítási próbálkozások után az önkormányzat elhatározta két ütemben : ez évben a park, illetve jövőre a csárda rehabilitációját.
Ha körben nézünk vagy akár sétálunk látjuk, hogy a park megtisztult újra használhatóvá vált, régi fényét idézi, közösségi programok megtartásának helyszínéül szolgálhat ismét. A sportöltöző az egyesület vezetőjének segítségével, valamint önkormányzati részvétellel majdnem teljesen megújult, a pálya körül új padokat helyeztünk el.
Ugyancsak az elmúlt hónapokban került sor egy mai kornak megfelelő szociális blokk kialakítására wc-kel.
A terület védelme érdekében sorompót és térfigyelő kamerát is elhelyeztünk.
Jövőre, ha rajtam múlik megújulhat ez egykori csárda épülete kívül-belül és egy vendég és rendezvényház szerepet tölthet be. Tervezem továbbá új játszótér kialakítását is a parkban.
Aki jár erre az biztosan emlékszik, a munkálatok elején a nulláról kellet indulnunk. Elhanyagoltsága és lepusztultsága a parknak óriási méreteket öltött, mely az utóbbi húsz év alatt alakult ki. Csakúgy mint régen a park kiépítése a rehabilitáció is csak sok társadalmi munka felajánlásával történhetett meg, Köszönjük mindenkinek az áldozatot és segítséget.
Summázva gondolataimat, megállapítható hogy hála az önkormányzat bölcs döntéseinek és a dolgozók jó hozzáállásának, valamint a felajánlott segítségeknek a Vadaspark megújulhatott és ha szét nézünk látjuk hogy a Vadas újra Jászalsószentgyörgy lüktető szívévé vált.
Kívánok mindenkinek jó szórakozást, köszönöm hogy meghallgattak.”