Hat területre vonatkozó országvédelmi tervet hirdetett a miniszterelnök hétfőn a parlamentben. A terv része a devizahiteleseket segítő végtörlesztés rendszere, hatósági ármegállapítás a víz- szemét- és csatornadíjra, a szigorúbb fellépés az uzsorások ellen és egy, a nyugdíjrendszer, az önkormányzatok, az adózás és az egészségügy működését összehangoló sarkalatos törvény is.
A kormány szerint megvalósítható a Fidesz-KDNP javaslata, hogy a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egy összegben fizessék vissza adósságukat – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben. A két kormánypárt javaslata szerint otthonvédelmi akciótervben rögzítenék, hogy a hitelesek a svájci frank esetében 180, az euró esetében 250, a japán jen esetében pedig 2 forintos rögzített árfolyamon, egy összegben, forintban fizethessék ki még fennálló hiteltartozásukat, a bankok pedig semmilyen külön költséget nem számolhatnak fel ezért.
A kormányfő hangsúlyozta: az intézkedés valójában teher- és kockázatmegosztást jelent, ahol 180 forintos svájci frank-árfolyam alatt a hitelfelvevő, 180 forintos árfolyam fölött viszont már a bank viselné az árfolyamkockázatot. A miniszterelnök szerint ez a fajta végtörlesztés nem ingatja meg a hazai pénzügyi rendszert, mert az OTP és az FHB mögött a magyar állam, a külföldi tulajdonú pénzintézetek mögött pedig anyabankjaik állnak. A kormányfő ugyanakkor megjegyezte: a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról.
A magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint várható, hogy az intézkedések tiltakozást válhatnak ki a nemzetközi szervezetekből. Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni – jelentette ki. A miniszterelnök arra kérte a képviselőket, hogy a Fidesz-KDNP javaslata mellé már ne terjesszenek elő olyan lépéseket, amelyeket további terheket rónának a pénzintézetekre, vagyis ne legyen kötelező a forinthitel nyújtása és a végtörlesztést leszámítva ne legyen kötelező a devizahitelek átváltása forintra. A kabinet ezekkel a kitételekkel megvalósíthatónak minősítette a kormánypárti frakciók javaslatait – jelentette ki Orbán Viktor.
A pénzpiacokat érintő további terv, hogy a devizahitelek esetén forintban jelentkező költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel. Javaslatot tesznek a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is, vagyis a devizahitelek referenciahozamhoz kötött kamatmegállapításának bevezetésére. A kabinet szorgalmazza, hogy a bankok hozzanak létre úgynevezett pozitív adóslistákat, amelyek a megfelelően törlesztő adósok esetében világosan jelzik a többi pénzintézet számára, hogy hitelképesek. Megfontolásra javasolják azt is, hogy az ügyfeleknek ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük a bank és az adós megállapodása nyomán elengedett tartozásuk után.
Szigorú fellépés az uzsorások ellen
Az intézkedéscsomag része lesz az uzsorások elleni szigorú fellépés is: a kormány zéró toleranciát hirdet és hajtóvadászatot indít az uzsorás bűnözők ellen – fogalmazott a miniszterelnök. A hatékonyabb fellépés érdekében módosítják a büntető törvénykönyvet, ezen kívül bevezetik, hogy 30 százalékos THM (teljes hiteldíjmutató) fölött ne lehessen hitelt nyújtani.
A kormányfő kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának pedig növelését. A magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is.
Kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra. A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét – mondta a kormányfő, aki szerint indokolt lenne kivizsgálni, hogy Magyarországon a korábbi kormányok miért nem szabtak adminisztratív gátat a devizahitelek elterjedésének, mint ahogy azt Románia, Ausztria vagy Lengyelország tette.
Adósságtörlesztés, luxusadó, fordított adózási rendszer a mezőgazdaságban
A miniszterelnök javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország úgy fizesse vissza az Európai Unió és az IMF felé esedékes tartozásait, hogy ennek fedezetére ne vegyen fel újabb hitelt. A pénzügyi javaslatok között szerepel az is, hogy a 2012-es költségvetési hiányt 3 százalék alatt állapítsák meg.
Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz, és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel. Mindezeken felül a kormány az Európai Bizottság jóváhagyását kéri egy 35 százalékos luxus forgalmiadó-kulcs bevezetésére.
Kezdeményezte a kormányfő azt is, hogy az adószám felfüggesztése helyett a jövőben töröljék az adószámot, egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata pedig úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne kaphasson adószámot – mondta.
Tömegessé válhatnak a közmunkaprogramok
Ha az ide próba közmunkaprogram sikeres lesz, akkor az jövőre tömegessé válhat, elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál – mondta Orbán Viktor, hozzátéve azonban azt is, hogy ha valaki nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, nem kaphat az államtól pénzt.
A miniszterelnök szerint az euróválság – veszélyei mellett – azzal a lehetőséggel is jár, hogy felgyorsítható Magyarország megújításának folyamata, új szövetségeket lehet kötni, megteremhetők egy nemzeti gazdasági és egy új, nemzeti szolidaritási rendszer alapjai, és szélesebb egyetértéssel lehet hozzáfogni az adósságlefaragáshoz.
Tiltakozik a bankszövetség
A Magyar Bankszövetség jelezte, hogy a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségét elfogadhatatlannak tartja, a törvényjavaslat elfogadása esetén pedig az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordul. Ugyanakkor a szövetség kész tárgyalni a kormánnyal a többi, bankokat érintő javaslatról – áll Kovács Levente főtitkár közleményében.
Pártreakciók: Jobbik, LMP, MSZP, KDNP, Fidesz
Vona Gábor (Jobbik) felelősségelkerülésnek minősítette a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseket, mert azok szerinte nem a valódi problémára adnak választ. A politikus bírálta a többi közt az egykulcsos adó bevezetését, és azt mondta: az államadósság nem fizethető vissza az ország gazdaságának jelenlegi helyzetében.
Az LMP-s Schiffer András azt rótta fel a miniszterelnöknek, hogy a kormány az Európai Unió soros elnökeként semmit nem tett a többi közt a shortolás tilalma vagy a spekulatív tőkemozgás megállítása érdekében. Bírálta a kormányt azért is, mert szerinte a gazdaságpolitika a megszorításokra épül, a magas kamatszint pedig nem serkenti a beruházásokat, valamint kifogásolta, hogy kétharmados törvényben szabályoznák az adózást, így a kormány „leválthatatlanná tenné” saját koncepcióját.
Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető szerint óriási kockázata van a miniszterelnök bejelentéseinek és nem tisztázott az sem, hogy a kormányfő mit értett az egészségügy, a felsőoktatás, és a nyugdíjrendszer önfenntartóvá tételéről szóló bejelentések alatt. Élesen bírálta és bukottnak minsőtítette a kormány gazdaságpolitikáját, ehelyett javasolta, hogy az államadósság csökkentése helyett a foglalkoztatás bővítését kellene középpontba helyezni és vissza kellene térni a többkulcsos adórendszerhez.
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője reagálásában arról beszélt: természetes, hogy a berögződések felszámolása nagy energiát igényel, és a nagy rendszerek átalakítása nagy ellenállást vált ki, azonban a miniszterelnök által megfogalmazott program jó lehetőség azokra a változásokra, amelyekre régóta szükség van és amelyekkel a korábbi kormányok adósak maradtak a társadalomnak.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egyértelmű támogatásukról biztosította a kormányt, egyben megjegyezte: valóban érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan alakult ki Magyarországon a devizahitelezés eddigi rendszere és ennek kik a személyi felelősei