„Vályoggödrökből- tizenegy tavacska faluja”
Az elmúlt hetven évben a településen nem sikerült az elvárásoknak megfelelő csapadékvíz mentesítő rendszert kiépíteni. A 2000-es évek elejétől – az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadékhullás miatt- megmutatkozott, hogy a belvíz által fokozottan veszélyeztetett településen élünk, mely természetesen a Zagyva folyó közelségéből is adódik.
A települési önkormányzat egy Európai Uniós pályázat keretében csapadékvíz elvezetőrendszer fejlesztése első ütemére pályázott, melyre a település először 296 millió forint összegű támogatást nyert, később két újabb sikeres pályázat keretében az önerőre további 32 millió forint összeget, így 100 százalékos intenzitású támogatással tudott megvalósulni a beruházás.
A történelmi jelentőségű projekt fő irányvonala abban mutatkozott meg, hogy a csapadékvíz befogadók (vályoggödrök) rehabilitációjával és a leürítő-, valamint gerinccsatornák megépítésén keresztül javuljon a belvízhelyzet. Az egykori vályoggödrök egyfajta tájsebként többé-kevésbé eddig is csapadékvíz tározó szerepet láttak el, azonban azok kapacitása nem felelt meg és rendezetlen környezet (nyáron bűz és temérdek illegálisan lerakott szemét) jellemezte a gödröket. Nagy probléma volt az, hogy tározók szintjének – sok eső esetén – olyan mértékű emelkedése állt elő, hogy a vizet külön-külön számos helyszínről kellett óriási összegekért (előfordult több 10 millió forint vis maior védekezési költség éves szinten) 5-6 helyszínen egyszerre bérelt eszközökkel kellett szivattyúzni a Zagyva folyó, vagy a külterületi csatornák irányába. Erre azért volt szükség, hogy a lefolyástalan állapot kialakulását (egyes településrészek elöntését) megelőzzük. A külterületeken mezőgazdasági földek mellett húzódó csatornák ilyenkor is telítettek voltak és a településről ide szivattyúzott víz csak tovább súlyosbította a problémákat. A vályoggödrök kotrásával 13 hektár, átlagosan 1,5-2 méter mélységű víztározó és fenntartható vízfelület alakult ki. Ezek a tavak ugyancsak a fejlesztés keretében megépült összesen 4 km hosszú, nagyrészt burkolt leürítő-összekötő csatornákkal (Akácfasor út, Tavaszmező út, Temető mögötti dűlő, Vörösmarty út) kapcsolódnak egymáshoz és amennyiben kritikus szinthez érnek, egymásba összefolynak a Vadas park mellett található zsiliphez, ahonnan a folyó vízállásától függően vagy gravitációsan vagy egyetlen, saját nagy teljesítményű szivattyúval hatékonyan kerülnek a végső befogadóba, a Zagyvába.
Gépek munka közben
Ezek a csatornák egyébként a település utcáiból összeszedve a csapadékvizet gerinccsatornaként is működnek. Így váltak az őseink által építőanyag lelőhelyeként használt agyaggödrök mára a volumenét tekintve országban egyedülálló módon egy hasznos funkciót, csodálatos környezetet és egyedi mikroklímát biztosító tavakká (a tavak nyáron bizonyítottan hűtik a levegőt). Úgyis mondhatjuk, hogy ezekből elődeink felépítették a falut, úgymond elvégezték a munka felét és mi méltó utódokként erre ráfejelve impozáns és hasznos tavakat varázsoltunk. Érdekesség, hogy a tavak lecsapolása után az iszap kotrásához olyan kivitelezőt kellett választani, mely olyan géppel „vízi csirke” illetve szállító járművel (gumihevederes teherautó) rendelkezik, melyekből csak néhány darab van az országban, mivel volt olyan rész, ahol 1,5 méter iszapban kellett dolgozni, közlekedni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a kotrási munkálatok során átlagosan 0,5-1,5 méter mélységű iszapot mozdítottunk meg (ez hozzávetőleg 100.000 m3 mennyiség), melynek következtében a vízfelületek most már nem büdösödnek, közmunka program keretében haltelepítés is megvalósult és a tavak szélein kívül nem nádasodnak (mely szükséges a megfelelő bioflórához). Több száz fát is telepítettünk a tavak környékére és azóta évi 5-6 alkalommal kaszáljuk a környezetét, mely kaszálókról nyert szénát 2017-től már a Lovardában is hasznosítjuk. Ez annak köszönhető, hogy tavak környezetének rendezése további 6-7 hektár területen történt meg, a partszakaszokat szerviz utakkal kezelhetővé tettük és egy másik pályázat keretében 3 millió forintból egy traktorra szerelhető rézsűkasza adaptert vásároltunk.
Az így kialakult szemet gyönyörködtető tisztán vízfelületek területe összesen 13 hektár. A víz kiváló minőségét mutatja, hogy a projekt megvalósítása óta egy hattyúcsalád költözött a településre, melyek két éve már itt költenek. További információ, hogy száraz időszakban sem kell tölteni a tavakat (lásd: 2015 száraz nyara). Ez annak köszönhető, hogy egyre több burkolt árok épül a településen és ezek – mivel nem szikkad el a csapadékvíz nyáron sem – sokkal hatékonyabban táplálják a tavakat friss esővízzel. A kilenc tó vízfelületének mérete egyenként 0,3- 2 hektárig terjed. Az elkészült rendszert kipróbáltuk a múlt télen és jól működik.
A Családi napon ebben az évben az egyik tónál (az iskola és a vízimalom között) óriási érdeklődés mellett sikeres horgászversenyt tartottunk. A tó rendszer halállományának hasznosítását a jövőben is közcélokra kívánjuk fordítani. Két kijelölt tónál (Csontos, Nagyér) a jászalsószentgyörgyieknek lehetőségük nyílik ingyenes horgászatra. Egy másik tavat (Lovarda és iskola között) a lovastáborokban és az iskolai lovasórákon is hasznosítunk, ahol a gyermekek ízelítőt kaphatnak a horgászatból és felügyelettel, motoros csónakázási lehetőség is adott, a gyermekek és a szülők nagy örömére.
Horgászat a Lovarda melletti tavon
Ebben a projektben elvégeztük egyéb gerinccsatornák teljes felújítását a Széchenyi, Rákóczi, Bacsó és Árpád utcákban összesen 2 km hosszan, melyek burkolattal készültek. További utcák felújítását is végezzük folyamatosan és a közmunka program segítségével hamarosan újabb nagyobb lépéseket teszünk majd olyan problémás utcák belvízlevezető rendszerének felújításában, amit különböző okok miatt eddig soha nem sikerült hosszútávon megoldani. Értelemszerű, hogy a befogadóktól kezdtük, a gerinccsatornákkal folytattuk.
A település zöldítéséhez ugyancsak hozzátartozik az, hogy a Képviselő-testület elhatározta, hogy minden évben legalább 500 db fát ültet a településen. Ennek eredményeit megszemlélhetjük a temető mellett, az Építő úti kiserdőben, vagy éppen a tornaterem melletti sportpályák közelében.
További egy vályoggödör hasznosítását és állandó karbantartását is megvalósítottuk a rehabilitált szeméttelep mellett található 2 hektáros területen, ahol vízibivaly rezervátumot hoztunk létre három tenyészállat megvásárlásával, – régen igavonó haszonállatként használták – mely rezervátumot kuriózumként később turisztikai attrakcióink között is szeretnénk felsorakoztatni. Az állatokat rideg tartásban, jelentősebb fenntartási költség nélkül tartjuk.
A tavak szép környezetét turisztikai célokra is kívánjuk kiajánlani, elsősorban a vízi turizmus területén, erre vonatkozóan pályázatot nyújtunk be, mely kapcsolódni fog az eddig megvalósult turisztikai értékekhez. A korábban magánerőből kialakított Lityó-horgásztó és az önkormányzati tulajdonú szorgos horgászok által kezelt malom tó tovább erősíti településünk ökológiai előnyeit.
A tavak rehabilitációjának attrakciója (az Erzsébet malom, Lovas centrum, Vadas Vendégház mellett) hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai értéke díjat elnyerhette településünk.
- Horgásztó az Erzsébet malomnál
Az, hogy egyszerre kilenc tavat ki tudtunk alakítani, a nagyon pozitív visszajelzések alapján megállapítható, hogy még egy közepes, vagy akár nagyobb város is jó értelemben megirigyeli ezt a történelmi súlyú fejlesztést, pláne egy ilyen kis település, mint a miénk!
Mindezt közösen, a településnek különösebb anyagi áldozata nélkül és őseink nyomában járva értük el.
Mindenkinek köszönjük, legyünk büszkék közös eredményeinkre és használjuk egészséggel, vigyázzunk rájuk!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Szarvák Imre