A Jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2017. évben is kiemelt feladatként kezeli a szabadtéri tüzek megelőzését.
A tavaszi idő beköszöntével az ilyen jellegű tűzesetek száma jelentősen megnövekedik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tüzek keletkezési helye jellemzően a települések külterületei, műveletlen, elhanyagolt, gondozatlan területek, de számos alkalommal a települések belterületein is gondot okoznak az ilyen földterületek.
A lakosság tájékoztatásával azonban csökkenthető a tűzesetek száma. A veszélyeztetett időszakot megelőzően helyi szinten kell felhívni a figyelmet a problémára.
A szabadtéri tüzek legtöbbje a szabályok ismeretének hiányából, vagy annak tudatos be nem tartásából, gondatlanságból ered. A föld tulajdonosának, használójának, az ingatlan tulajdonosának tisztában kell lennie a jogszabályban foglalt kötelezettségeiről. Ezúton kérem, hogy tájékoztassa a lakosságot azon rendelkezésekről, melyek betartásával jelentősen csökkenthetőek a szabadtéri tűzesetek számai, egyúttal az anyagi károk, a környezetünk rongálódása.
A tűzvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint már a szabadtéri tűzesetek időszaka előtt fel kell szólítani a tulajdonosokat a száraz növényzet eltávolítására:
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól, amelynek 18. § 1)pontja kimondja, hogy „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.”
Továbbá ugyanezen törvény alapján:
„(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;
(3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.”
A 2007. évi CXXIX. törvénya termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései alapján el kell végezni a gyommentesítést. A földterületet továbbá éghető anyagtól, száraz fűtől mentesen kell tartani, ami szintén a tulajdonos, használó feladata.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 5. § (1) pontja kimondja „A földhasználó – ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).”
A fenti jogszabályi helyhez köthető, hogy a település jegyzője felszólíthatja a lakosságot az elhanyagolt területek gondozására a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat– és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörében eljárva. Ez alapján a település jegyzője látja el a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzését, illetve a közérdekű védekezés elrendelését. A Korm. redelet 17. § (1) alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles: … c) pont szerint az „a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.” , továbbá(4) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
A száraz, füves területeket gyakran a jogszabályi tiltás ellenére is meggyújtják, mivel ezt a módszert találják az elhanyagolt, gazos területek tisztításának, a száraz fűvel borított területek megújításának legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásának.
A tűzgyújtással és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontjaa környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.), illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 27. § (2) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom.
A Kvtv., 27. § (1) pontja kimondja, hogy e § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.
„(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék — az elemi kár kivételével — bármilyen okból kigyullad.
(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”
A szabályozás (2) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére is. Az (1) bekezdés a tilalom alól abban az esetben ad felmentést, ha jogszabály másként rendelkezik.
Ugyanakkor a Kvtv. 48. § felhatalmazást ad a települések önkormányzati képviselő-testületének, hogy a területén az avar és kerti hulladék égetésének szabályait meghatározza.Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, úgy tilos kerti hulladékot égetni.
„48. § (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása…”
Fontos továbbá az erdeink tűzvédelme is. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) az erdőben és annak kétszáz méteres körzetében – külterületen – való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégetés, faszénégetés) szabályozza. Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Evt. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket, beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.
A felsorolt szabályok határozzák meg, hogy hol és mikor lehet tüzet gyújtani szabad területen. Azon szabályokat, hogy ezt az égetést, tűzgyújtást – amennyiben azt a felsorolt szabályok megengedik – hogyan lehet végezni a tűzvédelmi szabályok tartalmazzák. Ezek a szabályok a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben találhatók:
„”225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.”
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet– és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 40–200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Irányított égetés tűzvédelmi hatóság engedélye nélküli végzése esetén 50–500 ezer, valamint szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása esetén 20–400 ezer forintig terjedő bírság szabható ki. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.
Jászberény, 2017. március 1.
Tisztelettel:
Fózer Tibor tűzoltó ezredes s.k.
kirendeltség-vezető