A díjat 1992-ben alapította az akkori képviselő-testület a 8/1992 (V.6.) számú rendeletével a község társadalmi-, gazdasági életében, tudományos, kulturális, közigazgatási, művészeti, ifjúsági és sport, egészségügyi és szociális, valamint egyéb szakmai területeken elért kimagasló teljesítmények elismerésére. Az elmúlt 17 évben több tucatnyian kapták meg ezt a díjat. Ebben az évben további három, a községért sokat munkálkodó személynek adományozott a képviselő-testület Jászalsószentgyörgy Községért díjat. Személy szerint: Varga Istvánnénak, Gál Zoltánnénak és Dr. Csala Lászlónak, aki posztumuszként kapta meg az elismerést.
Mind a hárman több évtizedes egészségügyi és nevelő munkájukkal segítették községünk életét. A rövid önéletrajzok elolvasása rávilágít arra, hogy miért is ők kapták ebben az évben a községért díjat.
Varga Istvánné
Tanulmányai: 1958-ban a Szegedi Állami Védőnői Intézetben, majd 1979-ben a Budapesti Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai karán végezte.
Munkássága: községünkben 1958-2006-ig dolgozott védőnőként (46 év), 2001-ig pedig két védőnői körzetet látott el. A rendszeres továbbképzések melyekre eljárt, mind a munkáját segítették, melyet lelkiismeretesen látott el. Több száz család gyermek egészségügyi körülményeit segített és felügyelte, egészségnevelő programokat, tanfolyamokat szervezett a helyi fiatalok részére.
Elismerések: a Vöröskereszt vezetőségi tagja volt, kiváló munkájáért 1980-ban minisztériumi kitüntetésben is részesült. 2008. június 13–án a Védőnők Napján, az Önkormányzati Miniszter Arany oklevéllel jutalmazta, nyugalmazott, 50 éve diplomát szerzett védőnőként.
Gál Zoltánné (Nusi óvónéni)
1941-ben Jászalsószentgyörgyön született, egyszerű munkáscsaládba.
Tanulmányai: 1959-ben a Gyulai Állami Óvónőképzőben szerezte meg diplomáját.
Munkássága: a diploma megszerzése után a Jászladányi 2. sz. óvodában dolgozott egy évig, majd saját kérésére átkerült a jászalsószentgyörgyi napközi otthonos óvodába, ahol 1997 augusztusáig aktívan, majd a következő évben visszahívás alapján félállásban dolgozott. Gyakorlatvezetőként számos óvónői tanulót segített felkészíteni az óvónői pályára. Munkája mellett a társadalmi életben is részt vett (ünnepélyek szervezése, kulturális programok, bábszakkör vezetése, színjátszó körök, néptánc, …stb.) Alapító tagja volt a „Szentgyörgyi Óvódásokért” Alapítványnak.
Elismerések: 1990-ben miniszteri elismerő dicséretben részesítette Glatz Ferenc az akkori oktatásügyi miniszter. 2009 szeptemberében kapta meg aranydiplomáját a Szentistván Egyetem Pedagógiai Karán Szarvason. Legnagyobb elismerés számára az a szeretet, amit a mai napig megkap a kezei alatt felnövekvő generációktól.
Dr. Csala László
1929. február 20-án Mezőtúron született, ahol iskolai tanulmányát is végezte.
1948-ban érettségizett a Református Gimnáziumban. 1948-1953 között orvosi tanulmányait Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte. 1952-ben kötött házasságot. 1954. május 1-jén került községünkbe körzeti orvosnak és egészen 1998. október 1-ig 44 éven keresztül aktívan dolgozott, de még ezután is, amíg egészsége engedte szinte életének utolsó hónapjáig végezte lelkiismeretes orvosi munkáját a lakosság legnagyobb megelégedésére. Az első évtizedekben nemcsak az általános orvosi feladatokat látta el, hanem fogorvosi hiányban fogászkodott is, sőt ő vezette le a szüléseket is. Életének utolsó szakaszában már azoknak a gyerekeit, vagy unokáját gyógyította, akiknek annak idején a születésnél segített. Régebben a községhez kb. 100 tanya is tartozott. Ezenkívül a környező települések betegei is felkeresték. A 46 év alatt naponta átlag 70-80 embert látott el. Egy év alatt átlag 20 ezer beteg fordult meg rendelőjében. Az első két évtizedben még szabadságra sem tudott elmenni. Ötven éves elmúlt mire kedvenc időtöltésének a vadászatnak hódolhatott. Addig csak időnként horgászást vagy kártyázást engedhetett meg magának. A halála előtti években teljesült legfőbb álma az afrikai vadászat Tanzániában 1999-ben.
Munkásságát mind a helyi, mind az országos szervek elismerték. Kétszer kapta meg a Jászalsószentgyörgy emlékplakettet. Egészségügyi kitüntetést 1975-ben, 1979-ben, 1988-ban kapott. Egészségügy kiváló dolgozójaként 1981-ben Centenáriumi Emlékérmet kapott a Magyar Vöröskereszttől, 1995-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet vehetett át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Az 1970-es, 80-as években Dr. Csala László a Béke Világtanács tagja is volt.
Egy róla készült interjúban a kitüntetések kapcsán azt nyilatkozta, hogy ő nem a kitüntetéseire a legbüszkébb, hanem arra, hogy a legkisebb gyerek sem azt mondja, hogy megyek a doktor úrhoz, hanem azt: „Megyek a Csalához”.
