Váltás az akadálymentes változatra Jászalsószentgyörgy |  Temető

Jászalsószentgyörgy község hivatalos honlapja
2017.05.27
Hella

Temető

Jászal­só­szent­györgy nagy kiter­je­désű római kato­li­kus temetője a köz­ség keleti végén, a Jász­la­dányra vezető út déli olda­lán talál­ható. A temető több mint két évszá­za­dos múltra tekint­het vissza: az 1766-os “cano­nica visi­ta­tio” (püs­pöki egy­ház láto­ga­tási jegyző­könyv) ren­deli el, hogy a temp­lom körüli temető betel­té­vel a köz­ség egy új temetőt nyis­son.  Fel­mé­ré­sek sze­rint a jelen­legi temp­lom körül több mint 7000 lélek van elte­metve. A főpász­tori meg­ha­gyás­nak és Mária Teré­zia által ins­pi­rált, idő­köz­ben meg­je­lenő hely­ha­tó­sági ren­de­le­tek­nek is meg­fe­lelően az új temetőt –egész­ség­ügyi okok­ból– a tele­pü­lé­sen kívül jelen­legi helyén 1775-ben nyi­tot­ták meg. A meg­nyi­tás utáni idők­ben több­ször is bőví­tet­ték, ame­lyet egy-egy nagy kőke­reszt állí­tá­sá­val jelöl­tek is.  1850-től a kato­li­kus temetőtől keletre kb. 200 négy­szögöl terü­letre temet­kez­tek a zsi­dók. Nagyon érté­kes már­vány sír­em­lé­kek vol­tak ebben a temető­ben, mely a máso­dik világ­há­ború után meg­szűnt a sír­em­lé­kek pedig eltűntek.

2008 őszén is bővült a temető –nem hagyo­má­nyos módon-, még­pe­dig egy kis “sír­kert” fel­ál­lí­tá­sá­val a rava­ta­lozó mögötti üres terü­le­ten. Simon Károly helyi lokál­pat­ri­óta, aki évek óta csa­lád­fa­ku­ta­tás­sal is fog­lal­ko­zik, azt tapasz­talta, hogy a temető­ben ren­ge­teg a földbe süllyedt, vagy onnan kifor­dult érté­kes régi sír­ke­reszt, mely szer­te­szét hever. A temetői bejá­rá­sok során erő­sö­dött meg benne az a gon­do­lat, hogy egy helyen lehes­sen látni eze­ket a régi sír­je­le­ket, hiszen taní­ta­nak min­ket élő­ket a múlt tisz­te­le­tére és ezál­tal gon­do­la­to­kat, érzé­se­ket ébresz­te­nek bennünk.

2009. máju­sá­ban alá­írásra került az egy­ház és az önkor­mány­zat között egy meg­ál­la­po­dás,  mely­nek célja a már évek óta húzódó sza­bá­lyo­zat­lan temető fenn­tar­tási köte­le­zett­ség tisz­tá­zása és a temető­vel kap­cso­la­tos lakos­sági pana­szok meg­szün­te­tése volt. A meg­ál­la­po­dás­ban rög­zí­tésre került az, hogy az önkor­mány­zat a temetőt ren­del­te­tés­szerű hasz­ná­lat­hoz meg­fe­lelő álla­potba hozza és fenn­tartja (kaszá­lás, bok­rok írása, par­koló és rava­ta­lozó kar­ban­tar­tása).  A temet­ke­zési szol­gál­ta­tást továbbra is külső vál­lal­ko­zás végzi.